Alapszervezet alapítása

Alapszervezet létrehozása

  1. A Szakszervezet alapegysége az alapszervezet.

  2. Azonos munkáltató munkaszervezetében, vagy a szakszervezeti tagsággal rendelkező multinacionális munkáltatók magyarországi működése területe (település, megye, régió) szerinti területi alapon, vagy azonos foglalkoztatási körbe tartozó tagok közös érdekeik képviseletére Alapszervezet létrehozását kezdeményezhetik.

  3. Alapszervezet legalább három taggal hozható létre, illetve működtethető.

  4. Alapszervezet létrehozásáról, összevonásáról, szétválásáról és feloszlatásáról az Elnökség az érintett tagok javaslatára, illetve véleményének meghallgatása után dönt.

  5. Egy munkáltatói munkaszervezeten belül vagy azonos területen (településen, megyében, régióban) vagy foglalkozási ágon belül két vagy több Alapszervezet az Elnökség egyetértésével hozható létre.

  6. Az Alapszervezet nem rendelkezik önálló jogi személyiséggel.

Mikuláscsomag, nőnapi virág, és egyéb kirándulások véleményünk szerint elég szerény szálon kapcsolódnak a valós érdekvédelemhez, ezért szakszervezetünk felhagy a kifejezetten szolgáltató jellegű szakszervezet építésével. Meggyőződésünk, hogy alapjaiban kell új identitást teremteni a szakszervezeteknek. Stratégiánk alapján olyan szakszervezetet építünk, amelynek legfontosabb célja a szolidaritáson, a szakértelmen és a függetlenségen alapuló érdekvédelem megvalósítása. Célunk, hogy professzionális és hatékony szervezetté váljunk, ezért önmagukért felelős tagok által létrehozott független szakszervezetként egyesítjük erőforrásainkat és azt maradéktalanul az érdekvédelemre és az ahhoz elengedhetetlen szervezetfejlesztésre koncentráljuk, így:

  • a tagok öntudatosítására, a szolidaritási hajlandóság megerősítésére,
  • a tisztségviselők felkészítésére, tudásának bővítésére,
  • a munkáltatókkal történő egyenrangú partneri viszonyt biztosító szakértelem és
  • nyomásgyakorló képesség megteremtésére,
  • a szervezet gazdasági függetlenségére,
  • a szolidaritás elvét követve és az összefogás adta előnyök alapján a tagoknak nyújtandó és a valós érdekeiket támogató szolgáltatásokra (pl.: munkavállalói felelősség- és jogvédelmi biztosítás).
  • Nem szolgáltató szervezetet, hanem érdekvédelmi szervezetet építünk.

  • Elvárjuk a tagi aktivitást és a türelmet.

  • Elvárjuk a közreműködést a szervezésben és a helyi kollektív problémák feltárásában és Központunk felé történő közvetítésében.

  • Csak annál a munkáltatónál folytatunk kollektív érdekvédelmi tevékenységet (béralku, kollektív szerződéskötés), ahol a szervezettség szintje eléri az összmunkavállalói létszám legalább 10 %-át. E mérték eléréséig kizárólag egyéni segítséget nyújtunk és folyamatosan tájékoztatunk, illetve véleményezünk munkáltatói intézkedéseket.

  • Kiemelt hangsúlyt fektetünk tisztségviselőink, aktivistáink szakszervezeti ismeretekkel, szervezési, kommunikációs, munkajogi és bérüggyel kapcsolatos képzésére, ezért elvárjuk a tisztségviselőinktől a képzéseken való részvételt.

  • A helyi alapszervezet megerősítése érdekében a szervezkedés diszkréten, bizalmi alapon történik, ezért tagdíjfizetés kizárólag egyéni (csoportos beszedési megbízás, átutalás) úton történik, semmiképp nem munkáltató általi levonással.

Alakuló taggyűlés szervezése, lebonyolítása

 

Amikor egy megyében, városban többen is úgy döntenek, hogy a jövőben közösen kívánják megvédeni érdekeiket, a legcélszerűbb ha alapszervezetet hozhatnak létre. A szakszervezet megalakulása elé a munkahelyi vezető nem gördíthet akadályt. Amennyiben legalább hárman vannak a jelentkezők, alapszabályunk szerint a szakszervezeti alapszervezet megalakulhat.

Álljon itt most néhány gondolat az alakuló taggyűlés megszervezéséről:

a) Azok vegyenek részt, akik készek is belépni,

b) A BELÉPÉSRŐL nyilatkozzanak már az ülés elején, de az első szavazás

előtt feltétlenül, és ezt az ülés jegyzőkönyvével, illetőleg az ahhoz csatolt jelenléti ívvel együtt írják alá. Még jobb, ha már az ülés elején leadják aláírt belépési nyilatkozatukat.

c) Készüljön az ülésről jegyzőkönyv, s a jegyzőkönyv vezetőjét már az ülés

elején válasszák meg.

d) Ezt követően az a kolléga, aki az összejövetelt kezdeményezte, esetleg a

szakszervezeti központ képviselője ismertesse, mi a célja alapszervezet

létrehozásának, s válaszoljon a kérdésekre.

d) Hozzanak határozatot arról, hogy megalakítják a

Gyermekvédelemben Dolgozók és Nevelőszülők Szakszervezete – nek alapszervezetét, s arról is, hogy vállalják a tagdíj befizetését .

Az alapszabály szerint a tagdíj 50 %-a a központot illeti meg, 50 %-át az alapszervezet használhatja fel.

e) Előzetes megbeszélés alapján – vagy akár a helyszínen – lehet ezt követően

javaslatot tenni a titkárra és ha szükséges szakszervezeti bizottsági tagokra. Ehhez azt kell tudni, hogy – az alapszabály szerint – legalább 3 (három) tag kell egy alapszervezet létrehozásához. 10 tagig elég egy titkár (és mellé célszerű egy titkárhelyettes) választása, ezen a létszámon felül az

alapszervezet szíve-joga, hogyan alakítja ki saját vezető szervét A

választás titkosan történjen (néhány tagos alapszervezetnél természetesen

egyszerűsített formában lehet megoldani), a jegyzőkönyvben szerepelnie kell,

hogy a titkos szavazáson ki hány szavazatot kapott (a szakszervezetnél az

egyszerű többség elve érvényesül: az a megválasztott, akire a jelenlévők

50 %-a + l fő szavazott).

f) még egy fontos momentumról nem szabad megfeledkezni: a taggyűlés

után be kell jelenteni a megyei SZGYF Igazgatójának, hogy megalakult az alapszervezet, és hogy kiket választottak vezetőknek (szakszervezeti jogosítványaikat ettől kezdve gyakorolhatják.)

 

About The Author

1 thought on “Alapszervezet alapítása

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük